Akárcsak Nápolyban, itthon is érintett a maffia a szemétszállításban, elhordásban. Van az adott cég, nekik kellene elvinni a tutit: a Főkefe elvinni 450 ezer forintért, a Fukszos Ferkó meg 90 ezerért. Míg előbbi szakszerűen, errre kijelölt helyen rakja le a hulladékot, Ferkó az Audi A8 csomagtartójából kapja elő valamelyik fás-bokros, de mindenképpen tiltott helyen a cuccost. 

Petra nem a Főkefét, de még csak nem is Ferkót hívta: maga próbált megszabadulni a szemetétől. Vajon sikerült-e neki? Mit szólt ehhez Magdi néni? És Géza elveszi Kinguskát? A történetből minden kiderül! 

Hello Budapest Száksz!
 
A mai napom megér egy misét, és ezt már tényleg meg kell osztanom egy arra érdemesülttel! (Egyébként testvéredhez, Homárhoz tudtam volna néhány kedves történetet írni, de amire hazaértem többnyire mindig lehiggadtam.)
Történt ugyanis, hogy tavaly nyáron költöztem erre a csudás Budapestre, és idén tavasszal megvásároltam életem első lakását. Mint ilyenkor illik, kisebb átalakításba fogtam párommal, mint pl. festés, mázolás, néhány apróság, mint pl. kilincsek és fogantyúk lecserélése. Ezzel eddig nem is lett volna semmi baj, amíg... Az egyik szobában a plafon nem bírta a festést, és lehullott az egész, az előzetesen kiterített fóliára. Így keletkezett egy vödörnyi festékes sittem, és a mázolás eredményeként pedig maradt egy fél üveg lakkbenzinem, ami veszélyes hulladék. Jól nevelt lévén, ezeket nem akartam beleönteni a csatornába (lakkbenzin), és beledobni a háztartási szemétbe (sitt és fürdőből leszerelt polcok, lámpa és tükör), ezért gondoltam, hogy elviszem egy hulladéklerakóba. A Főkefe honlapján megkerestem a hozzám legközelebbi hulladéklerakót (a kerület szerencsés, mert itt van), telepakoltam a kocsit -tisztára úgy néztünk ki, mint egy kukásautó, és irány... A telep csak reggel 10-kor nyit, de telepvezető volt olyan kedves, és átvette előbb is a szemetem, de
- nem adhattam le a sittet
- semmit, ami festékes
- a fürdőből leszerelt rozsdás fémholmit, beleértve a tükröt
- a plafon rendbetétele után megmaradt törött HUNGAROCELL lapokat (mellesleg, ha ezek nem állmennyezet-lapok lettek volna, hanem csomagolása valamilyen berendezésnek, akkor átvették volna - itt már csak az a kérdés, hogy mi a különbség a laposra és a formára préselt hungarocell között?!)
- a takarófóliákat, mert 3 volt belőlük, és 2 felett már kereskedelmi mennyiség, ezért egy lakossági hulladákudvarban nem vehetik át...
- és a lakkbenzint meg sem próbáltam leadni.
A telepvezető segítőkészen adott egy telefonszámot, hogy a Kacsóh Pongrác úton van egy halladéklerakó, hátha ott átveszik. Vagy az orgoványi lerakóban. Hívtam a kapott telefonszámot, de sehol senki. Így aztán hazavittem a szemetemet. 
Csupán a következők merültek fel bennem:
-Tudom, a szemét hatalmas pénz, de miért lehet ezt vidéken (lsd. Pécsett) normálisan/felhasználóbarát módon megoldani?
- Ha még mindig szeretném szabályosan elhelyezni a szemetemet, hogy ne szennyezzem a környezetet, akkor a városban lerótt köreim benzingőze legalább ugyanakkkora mértékben szennyez.
- Most már kezdem megérteni, hogy miért van annyi illegális szeméttelep...
- Nem mellesleg, a Főkefe dolgozója maximálisan segítőkész volt, a budapesti szolgáltató vállalatoknál megszokottól eltérően, ilyet még nem tapasztaltam (egyébként a vízórás előtt is le a kalappal, de ez most más téma!)
 
Üdv és gratula a bloghoz:
 

Petra

Neked is van egy sztorid, mely ehhez hasonlóan Budapest Szákszos? Láttál rokkant Audi A12-őt? Tanúja voltál, ahogy Demszky Gábor a péniszét mutogatja a homokozóban játszó kislányoknak? Ide vele!   
 

Valami gebasz van a blog.hu rendszerrel, legalábbis nálam. Addig nem írok semmit, amíg nem javul meg, de leskelődjetek vissza gyakorta, mert olyan, de olyan téma lesz itt boncolgatva és koncolgatva, hogy a legnagyobb hallivúdi stúdiók milliárdokat adnának egy ilyen forgatókönyvért. De mivel én nem akarok gazdag lenni, ingyen közkinccsé teszem.

Címszavakban, hogy nem létező érdeklődéseteket fásult unalommá konvertáljam: Rita nevű olvasóm magának a Sátánnak adott életet. Gyerek megszületése, mindenki boldogsága, pár hónappal később gazdag és gátlástalan multi a kert végébe sugárzó (!) bunker telepítése, kisgyerek fura megváltozása, nagymama titokzatos eltűnése, nagypapa és apuka nagymamát való követése, Józsikában szuperképességek és szupergonoszság megjelenése, Rita mindennapos rettegése. Vajon Rita megéri-e a poszt megjelenését? Rita: ha életben vagy, kommentelj!

Ha valaki a Széchenyi tér felé jár és a homokozóban meglátja Vér Józsikát, kezdjen el kurvára futni!

 

A képen Józsika van látható, amikor azt hitték, még minden a legnagyobb rendben. Mondjuk szerintem itt már a szeme sem áll jól...

 

 

Gyermekeim, íme a bloggyőztes, legalábbis ami a méreteket illeti. A kamionos amúgy is egy fokozottan védett állatfaj, nagy kár, hogy ennek ellenére vadon (=utakon) oly' sok futkorászik belőlük.

Sziasztok!
Az igazi gyoker nem egy rokkantparkolot, hanem mindjart tobbet is, es nem valami gizda 2-3 literes kisautoval, hanem igazi nagygeppel foglal el... Ami nem latszik az az, hogy a haverja mogotte parkolva a maradek 15 helyet is elfoglalta.
Udv: K

 

Nem igazán témába vágó, de valaki elmondhatná, hogy a Mercedes gyár miért döntött úgy, ahogy. Természetesen örülök a dolognak, éljen-éljen, a Kúrcsány-banda inkább költse ilyesfajta lefizetésekre a pénzünket ("Franz úr, itt van 1 millió euró, de akkor ugye Kecskemét lesz a győztes"), de akkor is: kíváncsi vagyok.

Oké, tudom persze, hogy kiváló infrastruktúra, meg autópálya, meg szakképzettség, meg remek támogatási rendszer, de akkor is. Nyakig körülvesz a szar bennünket, a csillagos gyár meg lát itt fantáziát? Még egyszer mondom, jó, hogy idejönnek, de azért fura.

Roamer nevű olvasóm tudja, hogy az elérhetőségként megadott mélcímre nem csak Napirokkantat és matricarendelést lehet leadni (rendelj te is ilyet!), hanem mindenféle sztorikat, anekdotákat, vicceket, ami a környékeden történt, ami a környékeddel történt. Szóval fényképezzetek többet, írjatok többet, mert az mindenkinek jó!

Az alábbi sztori nagyon zanzásítva: a magyar rendőrség a megszorító intézkedések hatására spórol, ahol csak tud. A policáj gépjárműveire (függetlenül attól, hogy az Suzuki Wagon R+ avagy Audi A8), Tri-Flash X9000 típusú szirénákat szerelnek fel. Ez annyira EU és USA konform, hogy csak na, viszont van egy nagy hátránya: ez pedig az, hogy kopnak a nagy forgás közepette és igencsak húzós tétel kicseréltetni őket. Ezért még a Vasprefektus benyújtott anno egy tervezetet, amit csak nemrégiben véglegesítettek: a rendőrség ne villogtasson felelőtlenül, csak ha nagyon muszáj; ahogy Roamer is megfigyelte.

Született angyalföldi vagyok, a Nyírőben láttam meg a napvilágot és életem nagy részét a Róbert Károly körúton és a Lehel utcában töltöttem. Sokan kérdezték, hogy bírom a zajt, de én mindig azt válaszoltam, hogy meg lehet szokni a villamost és a kocsikat is. Ám nem olyan rég rá kellett jönnöm, hogy én sem bírok mindent.
A házammal szemközt lévő, a Nyírő Gyula kórház oldalán lévő 105-ös (leánykori nevén 4-es) busz megállóját egy éjszaka ledöntötte egy baleset. Nem kívánom részletezni, milyen arra ébredni, hogy csatt-bumm-reccs és kinézve az ablakon azt látni, hogy nincs többé megálló és egy ember próbál kikószálódni a romok közül (azóta sem tudom, mi történt és mindenki megúszta-e, de tény, hogy a mentők és a rendőrség gyorsan kiértek). Ezután az élmény után már nem tudtam olyan mélyen aludni éjszaka és minden szirénára, fékezésre felébredtem. Egy-két nap után azon gondolkoztam, hogy lehet, hogy ilyen sok szirénát hallok az éjszaka közepén, mikor napközben alig és miért ilyen sok a sziréna, ami csak egy-két másodpercre hallható a ház alatt. Hát, nemrég rájöttem.
Egy éjszaka a Béke úton ballagtam hazafelé, amikor hirtelen mellettem megszólalt egy rendőrkocsi szirénája, majd szinte azonnal elhallgatott. Miután összeszedtem magam az ijedtség okozta sokkból, látom (és hallom) hogy a rendőrkocsi, ami kb. 30-cal ment tovább, a következő kereszteződés előtt megint bekapcsolja a szirénát, majd megint ki. És így tovább végig a Béke úton és a Lehel utcában. Vagyis a járőröző rendőrök ahelyett, hogy lelassítanának meg körülnéznének, inkább benyomják a szirénát egy-két másodpercre, ezzel jelezve, közelednek a kereszteződéshez, mindenki vigyázzon és persze, mellékesen felriasztják az utca mentén lakókat.
Félreértés ne essen: nem vagyok az a típus, aki szidná a rendőröket, sőt, sokszor melléjük állok, ha szidják őket. De nem igazán értem, miért kell 50 méterenként indokolatlanul használni a szirénát az éjszaka közepén.

Roamer

 

Ezúttal Hollandiába kalauzol el bennünket tolókocsink. A belgiumi poszt sémáját követve: a kurvák, a fű, na és persze a tolerancia fővárosába. Maserati a rokihelyen.

A képet köszönjük Máténak: köszönjük, Máté!

Szerk.: Törzsolvasóm kommentjét kéretik figyelembe venni, ugyanis megint hazudtam, ez nem is Maserati. Akkor viszont kedves Máté, kapsz matricát, mert Aston Martin nem szerepelt még a blogon.

Ettől függetlenül ezt is elfogadnám.

A blog agresszív marketingkampánya továbbra is dübörög! Rendeljetek matricát százat, ezeret, mert az mindenkinek jó.

Éppen csak, hogy lenyugodhattatok a matrica által keltett hisztériarohamotok után, erre tessék! Nézzenek csak ide! A Pólópokol volt annyira kedvesrendes, hogy Budapest Száksz támogatóvá lépett elő. Éppen ezért, tárárárárárááááááááá!

Lesznek Budapest Száksz pólók, a fejlécben található logoval, kiscsillaggal, csak ne ilyen lennéllel. Hát nem ööm e bódottá? De bizony az! Viszont én továbbra is gazdag és híres akarok lenni, ezért nem adom ingyen, valahogy ki kell fizetni a kínai kisgyerekeket a pólógyárban. Elképesztően akciósan, mindössze bruttó 1990 forintért lehet majd tőlem rendelni, ha minden jól megy, olyan három héten belül, de legalábbis még az idén.

Mintaképet nem rakok ki, a pólók fehérek lesznek vagy nem, a méretet lehet variálni vagy nem, lesz itt házhozszállítás vagy nem (de legalábbis drágábban, az biztos) átutalás, minden.

Feldobtam a vasárnapotokat, ne is tagadjátok!

A héten belefutottam a Metro hírecskeújságban egy egész oldalas BKV hirdetésbe. Nem sok maradt meg az egészből, csak annyi, hogy "pingvinek", "szombat", "Moszkva tér"; többször is említett gyermeki naivitásomnak köszönhetően én tényleg elhittem, hogy pingvinek fognak grasszálni legendás terünkön - úgyhogy mikor hajnali tíz óra tájban felkeltem, magamhoz ragadtam fotómachinámat és megközelítettem a teret.

Hajts!

[UPDATE 2009.07.09: Nos, az ember az idő és élete előrehaladtával hajlamos felülírni régebbi kimondványait, gondolatait. Az utóbbi időben tapasztalható, általános elgyökeresedés a BKV ellenőrök között pedig erre késztet engem is, ezért megkövetem magam, és azt mondom: nem több jogot, hanem több lófaszt a seggükbe.

Az alábbi iromány inkább sajnálatból és együttérzésből született, ugyanis a két hölgyellenőr (sajnos) nem tudott mit kezdeni az amúgy igazán baromarcú bliccelővel.

És ha nagyon követni akarnám magam, akkor azt mondanám, hogy most már a bliccelőkkel is egyet tudok érteni, mert nevetségesek a BKV tarifái. De ha már lebukott valaki, legalább ne viselkedjen bunkón. Ámen.)

Sajnálatos módon ma nem tudtam a rolleremmel megközelíteni a kiszemelt objektumot (MÁV kórház, tüdőgondozó, ó je, egyébként tök jó fej emberek dolgoznak ott) ezért igénybe kellett vennem a BKV-t. Odafelé semmi extra, reggeli álmosság és csend, a mögöttem bal kezében a telefonját, jobb kezében a headset mikrofonját tartó nő (nagyon fontos, hogy nő, ők tudják ezt csinálni) zavaró beszédén kívül csak az elektromotor sivítása töri meg az ébredező város csendjét. Megérkeztem, vizsgálat lezajlott, másfél óra múlva, gyógyíthatatlan betegségem (asztma, hehe) tudatában battyogok hazafelé. Először Kisföldalattin, aztán 76-os trolin. Még soha nem találkoztam trolin ellenőrökkel, így nagy ámuldozások közepette mutattam fel bérletemet; az ellenőr kisasszony bájos mosollyal megköszönte, én is mosolyogtam (bájosabban), kiveséztük az aktuálpolitikai helyzetet, telefonszámot cseréltünk, holnap este vacsora.

Az ablak melletti, egyes ülésen (mármint egy emberes) Menő János játszik focisat vadonatúj Sony Ericsson telefonján, látszik, hogy legalább három hónapig hordta a lopott színesfémet, hogy megvehesse. János durván 180 centi magas, súlyban, hát, nagyjából 65-70 kiló lehetett. Menő négycsíkos Adidas surranó, susogós melegítő, szóval az az igazi C kategóriás prosztógyerek, akinek haverjai körében most legalább három hétig ő a téren a Jani (szóvicc). Fülében a készülék fülhallgatója, nyomta neki a gammát. (Itt jegyezném meg, hogy aki a telefonján ilyet játszik, az sikeres ember nem lehet. Telefonon kukacosat, meg Tetrist kell játszani, minden másra az ember vegyen egy PSP-t.) Szóval közelednek hozzá az ellenőrök, az egyik nőszemélyen látszik, hogy nemrég csatlakozott eme kevésbé megbecsült, ámde fontos szakmához. Látják, hogy nem hallja a felszólítást, ezért gyengéden megütögették a vállát: János nem figyelt fel rá, Poligon Ronaldoval passzoltatott Pixel Beckhamnek a világválogatott digitális meccsén. Újra megütögeti, semmi, ekkor odahajol elé a tapasztaltabb nő, hogy ugyan már uram, esetleg ha és kocc-kocc a vállát. Na, ekkor értünk a megállóhoz, Jani felpattant és ezt mondta:

- Hát a faszomat ütögessétek már baszd meg.

Jánosnak nyilván rég verték ki (szóvicc 2), de nem hinném, hogy ebben az értelemben gondolta. Jani leszállás után felszállt a mögöttünk jövő trolira, és mi is folytattuk utunkat.

Ekkor megkérdeztem a hölgyeket, hogy ha elvették volna a telefonját és kiszúrják a két szemét, akkor gondolom ők lettek volna körmönkoppintva, mire (ofkórznatürlik) igennel válaszoltak. Kérdésemre, hogy miért nem hívnak rendőrt és szállnak utána fel, elmondták, hogy 2-3 perc mire kiér a rendőr (mondjuk én el sem tudom érni őket, de jó tudni, hogy ilyen is létezik) addigra ő meg leszáll. Naiv vagyok, gondoltam akkor oda kellene szólni a sofőrnek, hogy hajtson lassabban, mire kiérnek a rendőrök, pont odaérnek és kommandós akció keretében letartóztatják, aztán életfogytiglan a Csillagban.

De itt már nekem is le kellett szállnom, szóval ennyi lenne a történet.

Hiába olvashat az ember a BKV Figyelőn naponta sztorikat a sátánista/pedofil/nekrofil/gonosz/zombi/szatír ellenőrökről, én még eggyel sem találkoztam. Hogy hogyan csinálom? Először is, a lehető legkevesebbet közlekedem a BKV járatain, de ahhoz bőven eleget, hogy találkoztam volna már velük. De mégis elkerülnek. Nézzük csak, mi lehet az oka! Először is, nem adok okot a kötekedésre. Mindig van bérletem, ha részeg vagyok és viszonylag kicsi (0 és 3 közötti egy tízes skálán) a koordinációs képességem és egyedül vagyok, taxit hívok. Ha muszáj BKV-t használnom, akkor megpróbálom magam összeszedni a (jegy)bemutatás erejéig. Ez is megvan. Nem hányom össze a buszt, nem ordibálok, nem is pisálok magam alá.

Lapozzunk. Metró, földalatti, HÉV. Előre kikészítem, szemmagasságban mutatom, ha köszönnek, köszönök. Istenem, hányszor, de hányszor láttam már olyat, hogy a roppant büszke és öntudatos (= 90%-ban egy nagy balfasz) ötvenes éveit taposó asszony az utolsó pillanatban kaparja elő a bérletét, hogy aztán szitkozódva az ellenőr arcába tolhassa, hogy na most jól kiszúrt a rendszerrel és dögöljetek meg mind!

Ezek azok a dolgok, amik ugyan teljesen magától értetődőnek tűnnek, de nem azok. Az ellenőrök nem ellenünk vannak, fogjátok fel! Sajnálatos, hogy az előző átkoshoz szokott emberek még mindig a BKV bársonyfoteljeiben ülnek, ugyanez vonatkozik a BKV-t felügyelő állami szervekben ügyködő urakra is, akik még együtt nézték a fiúöltöző falába fúrt lyukon keresztül a lányok mellkezdeményeit a KISZ-táborban.

Térjünk is rá a címre: több jogot az ellenőröknek. Egyrészt, mert örömmel látnám, hogy az ilyen nagyszájú Menő Jánosokat egyszerűen pofánbasszák egy vastagabb tonfával. Másrészt nem poénból ennyi a jegynek/bérletnek az ára, hanem kompenzálni kell. Igen, én is tudom, hogy lopnak, lenyúlnak, lopnak, de azért nem csak ezen múlik. Nyilván van olyan, aki most azt mondja, hogy hát te öcsém nagy fogyatékos vagy, még csak az kellene, hogy ezeknek több joguk legyen. Hát egyrészt örülök, hogy vitába száll valaki ezzel, másrészt azért végig kellene gondolni. Induljunk ki egy idilli állapotból. A rendőrök egész nap az utcán krújzingolnak, igazoltatnak, elhárítják a nemzetbiztonságot veszélyeztető elemeket. Egyszer csak befut egy hívás, hogy a BKV-n valaki nem hajlandó elővenni az igazolványát. A rendőr nem örül, mert egy zsíros kis büntetésen kívül ez nem ígérkezik túl izgalmasnak, ez alatt az idő alatt három gyanús alakot lehetne igazoltatni.

Oké, és akkor most a pesti kemény valóság: a rendőr örül, hogy ilyenhez hívják, mert kevés munkával nagy büntetést lehet kiszabni. Én viszont nem örülök, hogy a rendőröket soha nem tudom elérni. Nem örülök, hogy ilyennel cseszik el az idejüket, ahelyett, hogy mondjuk reggel 7 és nyolc között iskolák környékén irányítanák a forgalmat, aztán igazoltatás, hamis rokkantkártyák után leskelődés, állatmentés, mit tudom én.

Szóval: több jogot az ellenőröknek, legalábbis a feltartóztatás jogával mindenképpen fel kellene őket ruházni a buszokon is, nem csak akkor, ha hamisnak tűnik az igazolvány, vagy pofozkodás történik, satöbbi. A HÉV-re kérjük a kedves ellenőrhölgyeket, az éjszakai, a troli és buszjáratokra pedig a magukat mind fizikailag, mind jogilag megvédeni tudókat.  És még valami: nyilván a több jogot ki kellene érdemelni. Pszichosok vizsgálják meg az embereket, aki alkalmatlan a feladatra, szórják ki vagy osszák be sínhegesztőnek.

Kötekedőknek a kérdésre ("miért nem ütötted le") a válasz: mert nem avatkozom bele mások dolgába, amíg nem érzem magam fizikailag veszélyeztetve. Ahoj.

Ui.: Sem én, sem kedves Édesanyám, sőt, semelyik ismerősöm nem ellenőr.

Itt porosodik a gépen a friss Fura épületek alapanyag, de lusta is vagyok és időm sincsen sokat írni. Úgyhogy kaptok megint Napirokkantat, jé! Mercit. Jé! Kopasz.

Sziasztok!

A minap láttam egy köcsög mercist keresztben a járdán a rokkant kártyájával parkolni... Le is fotóztam. Úgy állt meg a szemét, hogy a gyalogosok pont nem fértek el tőle... Egy ilyen kis műmájer kopasz genny.

Üdv es sok sikert a bloghoz:
James

Jamesnek köszönjük, amennyiben érdekel kedves James, írd meg lakcímed és kapsz matricát. Tisztára mint az óvodában. Emberek! Küldjetek ti is Napirokkant alapanyagot, akár magyar, akár pedig a Föld másik pontján parkolót. Vagy bármi egyebet, a lényeg, hogy ne nekem kelljen írni. Kiváló minőségű Budapest Száksz reklámmatricát tudok felajánlani, hát ez a hülyének is megéri! Ide kérem az elektronikus leveleket. Most!

Amúgy megfigyeltétek, hogy a "köcsög mercis" kezd úgy beleolvadni a magyar nyelvbe, mint a "büdös cigány"?

 

... lesz majd egyszer

Csodálatos hétfőt kívánok mindenkinek! Örülök, hogy örültök, hogy megint lehet húzni az igát a cégnél, szenvedni az idióta kolléga csámcsogásától, satöbbi. Azért megpróbálok hozzájárulni a lelketek jobb mederben való csordogálásához, ezt pedig hogyan is tehetném jobb és nemesebb módszerekkel, mint egy bizonyos szempontból különleges Napirokkant bejegyzéssel?

Azt már megszokhattátok, hogy BMW a gépjármű típusa, abból is egy régebbi fajta, csotrogány. Nade!

Úgy tűnik, a parkolóőr magányos harcot kezdeményezett az utcákon a kamurokkantakkal szemben. Talán észrevette, hogy a sofőr csak annyira rokkant, amennyire mondjuk Magony Szilvi? Nem tudjuk a választ, de boldogok vagyunk, mint a lelki szegények és a sajtkészítők, mert ad1) megvan a mai bejegyzés anyaga ad2) fizessen csak, legalább egy büntetésnyit a parkolásért.

Mielőtt lemaradna, valami parkolótörvényben jártas kommentező írja már meg légyszi, hogy mikor lehet megbüntetni mikulásra a kocsit vezetőt, ha kint van a rokikártya? Tételezzük fel, hogy nem hamisítvány. Tilosban is lehet várakozni, vagy van időkorlát?

Hazudtam. Beismerem. Tényleg nem könnyű ezt csinálni, szerencse, hogy nem vagyok miniszterelnök (még). Arról van szó, hogy a gépezetbe homok került, melytól meggabalyodott és lám, elkúrtam. Szóval. Aki szeretne fizetni az alább látható matricákért (mind az egy ember) annak üzenem: sajnos nem 20 forint egy ív, hanem 60. Nagy valószínűség szerint rózsaszín utalványon lehet majd gazdagítani engem, mert azt szeretem nagyon.

Az se keseredjen el, aki nem akar ilyen csodákat, mert a későbbiek folyamán olyan ragasztványok jönnek, hogy arra nincsen szó.

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ó, igen, igen, igen! Az elmúlt pár órában nem tudom kiverni a fejemből remek kormányunk még remekebb kampánydalának sokatmondó sorait és dallamát. Ennek pedig nem más az oka, minthogy az én esetemben végre tényleg elmondható, hogy kevesebbet fogok hazudni. Történt ugyanis, hogy a matricák, melyeket már hónapok óta csak ígérgetek, megérkeztek.

Ez a matricasorozat első hulláma, mely a logot és a blog címét tartalmazza; ebből aztán van egy pár, nézzétek csak!

Nem akarok gazdag lenni (pontosabban az akarok, de nem ebből) ezért megkérném azokat, akik voltak olyan kedvesek és küldtek fotót/írást/bármit és válaszomban matricát ígértem; azokat, akiknek nem válaszoltam lustaságból, de kikerült a blogra a küldeményük; illetve (és ez nyilván a jövőre vonatkozik) akik küldtek, és a a jövőben kikerül, akkor azon nyomban; izé, nem tudom, hogy meddig húzható még ez a mondat, szóval amennyiben szeretnétek ilyen matricát mondjuk ragasztani az autótokra, más autójára, homlokotokra, buszra, oszlopra, villamosra, akkor írjátok már meg nekem, hogy hova is küldhetem nektek. Postán, tehát a lakcímeteket/munkahely címét.

Ezt itt és most, számotokra/számukra ingyen megteszem, mert mikor Teréz anya elhalálozott, akkor lelkének egy darabkája az enyémbe fúródott. A valamikor 2015-2030 között elkészülő többi matricát már nem fogom ingyen osztogatni, de azt hiszem, darabonként 15-20 forintot megengedhettek magatoknak. Ráadásul olyannyira királyak lesznek, hogy annyira király eddig nem is volt. Semmi. Evör.

Hölgyek, Urak: Matricázásra fel!

Be kell vallanom: az olyan embereket szeretem, akik meg akarják tömni a pénztárcámat. Ilyen mondjuk dzsilla is, aki az alábbi 628 komment közül a legelső helyen látható. Természetesen lehet kapni matricát anélkül is, hogy küldtetek volna nekem valamit, egy ív (3 db) legyen mondjuk 20 60 forint. Kedves Nézőink, hát mondják meg! Láttak már ennél jobb ajánlatot?

A "Hogyan fizessenek nekem anélkül, hogy nevemet, vagy bármely személyes adatomat megtudnák?" kérdésre adandó válaszon tudóscsoportunk még dolgozik. Jelentkezem, amint kifundáltak valamit.

Akinek van valami ötlete, ne tartsa vissza. Péj Pálon gondolkodom, de az az olvasóim 95%-nak nincsen. Szerintem. Rózsaszín utalvány? És címzett nevéhez, nem is tudom, mondjuk "világ legjobb bloggere"?

Lám, lám, vannak még olyan cégek, akik próbálják megőrizni a magukról kialakított (lehetőleg pozitív) képet. Míg a magentások egy gratuláló e-mailt sem írtak, amiért olyan fantasztikusan tudósítottam az átadási ceremóniáról (ingyen), addig a Burger King marketing igazgatója, Pap Attila vette a fáradságot és ezeket a sorokat vetette képernyőre.

Tisztelt Pikula!
 
Sajnálattal olvastam az ilovebp.blog.hu oldalon megjelent cikkét. A cikkben téves és félrevezető következtetéseket vonnak le a vasút mellett talált szemétkupac alapján.
 
A Mexikói útnál levő Burger King étteremben természetesen rendszeres, napi szemétszállítás van, amelyek között a szemetet az étterem mögötti udvaron levő kukákban, zsákokba csomagolva tárolják. Sajnos azt nem lehet elkerülni, hogy a szemetesekhez mások is hozzáférjenek, így fordulhatott elő, hogy egy ilyen zsákot akár guberálók elvigyenek, és még használható szemét után kutatva a sínek mellett kibontsanak. Objektíven nézve ez a lehetőség egy külső szemlélő számára is életszerűbb, mintsem hogy az étterem a keletkező hulladéktól így szabaduljon meg akár eseti, akár rendszeres jelleggel.
 
Bízom benne, hogy ez eloszlatta az Önben felmerült kételyeket az étterem hulladékkezelésével kapcsolatban.
 
Üdvözlettel,
  
Pap Attila
Burger King - Fusion Befektetési ZRt.

Remélem is, hogy a környékbeli csövesek tehetnek a dologról. Kár lenne a BK-ért, egyrészt mert jobbak, mint a McDonald's, másrészt már csak a reagálás miatt is.

Kedves Attila, személyes megjegyzés: néha igazán lehetne "Skót ajánlat" akcióban a Whopper. Köszönöm a magyar nép nevében!

Hiába van minden értelemben szarral ellepve ez az ország, sokan még próbálkoznak, hogy hátha, hátha egyszer a Lajtán túli felfogást be lehet csempészni itthon is az emberek fejébe. És hát ki vállalja magára ezt a messiási feladatot, ha nem a nagy, gazdag, Lajtán nagyon túli multik? Az első esemény, melyről természetesenofkorznatürlik a Budapest Száksz is beszámolt, az első T-Com nyilvános vécé ünnepélyes átadása volt. (Zárójelben jegyezném meg: azóta rákötötték a rötyit a netre, így a fejünk fölül egy webkamera szórja szét tevékenységünk képeit az interneten szerte és tova.) Hiába a teljesen különböző piac, a social investments inkább előbb, mint utóbb megtérül. Ezért a világon a második legnagyobb forgalommal rendelkező, tehénfülből készült hamburgereket árusító bodegalánca, a Burger King is szeletet akart a tortából. Mikor eszébe jutott a magyarországi vezérigazgatónak, nyilván pont egy illegális szemétlerakásról szóló riportot láthatott, ezért örömtől ittasan kiabált bele a levegőbe: hulladéklerakó!

Másnap reggel két perc alatt meggyőzte a többi fejest, hogy ez kell a magyarnak. Ők lelkesen bólogattak, ezért pénzt. időt, energiát nem sajnálva, kétkezi munkával felhúzták Magyarország első, a csak 2020-ban életbe lépő uniós irányelveknek is megfelelő szeméttelepét. A szél ugyan már egyre jobban hordja szét a papírokat, azért a java még mindig megtekinthető a Mexikói út mellett lévő sínek között. Ha valaki a Nyugatiból utazik vonattal valahová, menetirány szerint a bal oldalon lesz.

Természetesen egyből feltámadt bennem az oknyomozó, ezért megnéztem, hogy mi lehet az oka annak, hogy ide hordja a szemetét a büfé. Megdöbbentő felfedezést tettem: hát ezeknek nincsen kukájuk! Javaslom, hogy vegyék fel a kapcsolatot a kukawebshoppal, melyről már írtam itt.

Hajtás után leleplező képek, melyek után a Burger King minimum csődbe megy.

Nos, hát ez is lezajlott. Nem volt annyira rossz ám, a hülyeségeket meg tudjuk be gyermekbetegségnek, első rendezvénynek meg ilyesmi. És persze csendben tekintsünk el attól, hogy egy olyan "médiaszakembernek", mint a darálósgyilkos Don Gesztinek, ezekre is illett volna figyelnie.

Kezdjük az elején (nem volt hülye, aki ezt kitalálta). Nem voltak százezrek. Sőt. Baromi soknak tűnt, de leginkább csak azért, mert nagyon szűkös volt a Hősök tere karéja, az Andrássy út "fősávja" és a Koós Károly sétány eleje. Szóval a sűrűség meglehetősen magas volt: ezt van aki szereti, van (pl. én) aki nem.

Aztán ott van a látom-nem látom dolog: szokás szerint csak a hazai, hát, "sztárok" meg vippek meg celebek élvezhették a műsort a számukra fenntartott nemzetiszín-műanyagszektorban. Elég sokan lehettek, tekintve, hogy minden egyes szünetnél gyakorlatilag kiürült az egész, majd kezdésre vissza: nyilván fogyasztani mentek az ingyen lópörköltet, ingyen pacalt, ingyen páleszt. Persze ezzel nincs is baj, inkább csak a szokásos hozzáállás a rossz, ami az ilyen rendezvényeknél már szinte megszokott: a többség, a plebs az le van szarva. Amivel csak annyi a gond, hogy nem a Story és egyéb magazinokról visszamosolygó avagy szomorú bociszemmel ránknéző, a babáját a terhesség második hetében elvetélő celebkurvának rendezik (elvileg) hanem a pórnépnek, átlagmagyarnak, aki szeretne kikapcsolódni a hétvégén. Mondjuk pont a Hősök terén, mert nincsen pénze elvinni a párját Amerikába, szafarira, Balatonra, egyéb felvágós helyre. Hagyomány és a nagyközönség által elfogadott, szeretett, ne adj' Isten várt rendezvény nem abból lesz, ha a Schobert Norbiné* meg a Gáspár Laci* jól érzi magát. (*: tetszés szerint behelyettesíthető.) 

Na, ha Story magazin. Én igazán nem akartam belekötni semmibe sem, de ezt az ötödik percben sodorta elém a sors szele.

 Persze értem én, agresszív terjeszkedési politika meg miegyéb, de azért mégiscsak: na ne már.

A Story-sztori (érted?!) után megfordultam és Napirokkant-modellt láttam:

Hihi

A programfolyamban nem ritka, X perces semmisemtörténés megint beütött, úgyhogy gondoltunk egy nagyot: bemegyünk magára a térre. Aki esetleg nem volt ott és nem is látta a tévében: a többször jól kihangsúlyozott, AUSZTRIÁBÓL hozott, svéddarás homokot a klasszikus értelemben vett Hősök tere köré szórták: a nagyközönség e köré állhatott és ámulhatott. Magamat leleményesnek gondoltam, ezért felhívtam társaságom figyelmét, hogy hatoljunk be a futtada másik oldalára: erre a szervezőség az embereknek a rendelkezésére bocsátott egy felüljárót, amit könnyen elképzehettek, ha láttatok már vasúti felüljárót. Ez teljesen rendben is volt (lett volna), 20 percen keresztül engedték belülről kifelé az embereket. Ekkor azt gondoltam, hogy a szimpatikus, törött kezű, nagyon kopasz, tetovált biztonságiak (Valton Szekuritát) zöld utat engednek nekünk, kívülről befelé. Természetesen nem így történt, így elunván a várakozást, továbbmentünk.

Itt futottunk bele az ősmagyar - ősdélamerikai rokonság ékes bizonyítékába: szittya dallamokat játszottak a rendezvény helyszínétől mintegy 20 méterre. Azt leszámítva, hogy ez szimplán geciség a részükről, nem értem, hogy miért nem lehetett őket felszólítani, akár hatóságilag is, hogy itt és most ez itt nem jó ötlet. Sebaj, a második himnuszunkra, a Kvantamerára jót riszáltam.

 
Hat esetleg hét évvel ezelőtt volt nagy sláger a cigányoknál a zúmos távcső: emlékszem, egyszer a vonaton egy mákosfogú cigánylány nyitotta ránk a kabin ajtaját, ahol a csak rájuk jellemző magasságú frekvencián érdeklődött az iránt, hogy kell-e zúmostávcső. Láttuk, hogy speciális bevonattal rendelkező lencséjű kukkerről van szó, ezért rákérdeztünk, hogy éjjellátó-e a műszer. Mákosfogú Eszmeralda erre ránkcsapta az ajtót, hogy másfél perccel később újból feltépje és örömtől, no meg még inkább máktól ittasan (ettesen) azt mondhassa: igen, éjjellátó IS! Sajnos nem vettük meg.

Azt hittem már sikerült mindegyiknek eladnia mindet, azonban az Utolsó Nagykereskedőn még rajtamaradt egy: a nokedlistányérjának társaságában próbált megszabadulni tőle. A képen úgy tűnhet, mintha a bácsi csak egy, az ércbányában megfáradt papi lenne, aki kijött egy picit élvezkedni, feldobni a nyugdíjaslétet. De valójában nem is, a mellettünk lévő párral próbálta elhitetni, hogy ezzel bizony még a szexuális életük is jobb lesz.

Megkerülve a Vajdahunyadvárát, jó paparazzóhoz méltón készítettünk pár képet a celebfutam résztvevőiről, meg persze a lovasukról is. Ott volt a Szomszédok motorosrendőre, na meg Buci Bauer, aki jól mutatott a pónilován, aztán a mostanában valamiért nagyon felkapott Mutogatós Gedeon, aki mindenhez ért (az NV egyik legjobb pillanata volt, amikor elfutott előttünk Sasvári, Buci, Motorosrendőr, aztán a Hajas lova Hajas nélkül), Hajdú Steve, akinek megbocsátunk, amiért jól láthatóan felénk köpött (pedig mi aztán egyszer nem keserítettük meg az életét mindenféle, ujjból szopott sztorival; EDDIG *sátáni kacaj*), Sasvári, aki a futamgyőzelme után még negyvenhatszor körbenyargalt és azt hiszem, ennyi.

Bugaci Buci Bauer

Köpködő Steve a punk lován

Szomszédok motorosrendőre (Julcsi barátja)

Ezek után visszaballagtunk, és döbbenten vettem tudomásul, hogy manapság még lehet össznépi rendezvény, ahol Győzike nincsen jelen; ezen morfondírozva hazafelé vettük az irányt.

Ennyi lenne a bejegyzés mára, ha nem akarnék még megosztani veletek valamit. De akarok. Engem az egész Vágtán egy dolog irritált, de az aztán nagyon. A műsorvezető. Hát a kurva anyád.

Nekem kellene még vagy másfél nap, mire három-négy olyan mű-emelkedett, mű-hazafi, mű-magyar, ál-ájtatos mondattal előrukkolnék, mint amit neki sikerült abszolválnia a vihart bejelentő szpícset leszámítva non-stop. Annyira, de annyira verbális vattacukor volt amiket mondott, hogy még most is felfordul tőle a felfordulnivaló. Hogy a Nemzeti Vágta, a Nap, melyre vágytunk már százévek óta, hogy ez itt és most elérkezett, és hogy látják, piros-fehér-zöldet szarik a ló is, hogy már a Mátyás is, sőt, már Árpád is ezt csinálta, és most, június elsején mennyire jó magyarnak lenni, itt, e vértől áztatott földön, és igen! hozzátok a Lehel kürtjét, mert ez annyira emelkedett nap, hogy ilyen többet nem is lesz (legfeljebb jövőre, a Nemzeti Vágta2.0 idején) és igen, fújjátok meg a kürtöt, boruljon le mindenki! Ekkor a Hősök tere csendbe borult.

És a kürt megszólalt.

Oké, lehet, hogy én nem ittam eleget, vagy aznap pont nem ébredtem nemzeti hangulatban. De ettől függetlenül az a hang... Nem tudom, hogy milyen lehet a macsgafingás, de ha egy marslakó ez iránt érdeklődne, akkor tuti, hogy megfújatnék vele egy kürtöt. Mert olyan.

Én speciel azt vártam "Lehet kürtjétől" , és talán rajtam kívül még más is, hogy végigjárjon az ősök szelleme, lelkem egy darabját irányítsa Attila, lúdbőrözzek az egész városon végigfutó, testet-lelket fundamentumában megborzongató hangtól, rogyjak térdre, essek transzba, mint Németh "Őőő" Sándor bárányai. Erre? Nézzétek meg az egyébként tragikus Gyűrűk Ura filmes változatát, abban is kb. ilyen hangja van a kürtöknek. Oké, nyilvánvaló, hogy egy kürtnek nem nagyon lehet más a hangja, de akkor is. Boáh.

Jaj már, ezek a francos sztereotíp emberek, mint amilyen én is vagyok. A Napirokkant veleje és ereje az alábbi kis szösszenet: majdnem kopasz köcsög + csöcsös kurva + bömös hetes + 0 igazolvány = mai poszt.

Levente, mondd el, mi nyomja lelkedet!

Helló,
 
A parkolóban bőven volt hely, de a szaktársnak sikerült két rokkanthelyet elfoglalnia. Sikerült egy képet lőnöm a szimpatikus párról is. Szőke cica, plusz Scania-szélvédő méretű napszemcsis tetkóhuszár voltak a résztvevők. 
A képek meg olyanok, amilyenek.
 
Lev

Kedves Naplóm!

A következő bejegyzésem szigorúan 18 éven felüli témákat is boncolgat, amennyiben nem bírják papírlapjaid, hunyd le soraid!

Csodálatos napsütés szegődött útitársamul a minap, amikor "A" semmittevésből "B" semmitevésbe rollereztem. Sebesen száguldottam, amikor egyszer csak szöget ütött fejembe a gondolat: meg kellene nézni a Geszti-féle Hősök terét, elvégre mindjárt gyíte. Miután Gondolatot egy pörgőrúgással hatástalanítottam és a szöget kivetettem a fejemből a legközelebbi sebészeten, újfent eredeti célom felé vettem irányomat.

Szerencsére maradt a szép idő, így nem zavart semmi sem a nézelődésben. Már távolról láttam ám, hogy itt készül valami, mert az egész Felvonulási '56-osok tere le volt zárva guszta nylonszalaggal (tudod, a tipikus piros-fehérrel). Az elkerített területet szimpatikus, láthatósági mellényes férfiak őrizték, szerintem ezek nélkül már nem is lehet rendezvény.

Mikor a konkrét értelemben vett térre értem, csodálkozással vegyített örömmel vettem tudomásul, hogy a megszokott gördeszkások/görkorisok/béemikszesek ezúttal nem tekintik Görzenálnak a teret. (Azt azért hozzá kell tennem, hogy egyáltalán nem ítélem el a tevékenységüket: ámulva nézem, ahogy korlátokon csúsznak, levegőben forognak, betonon esnek. Kár, hogy nincsen több, jó minőségű hely, ahol gyakorolhatnának.) A Nemzeti Vágta-témát elég gyorsan letudtam, tekintve, hogy semmi érdemlegeset láttam; bár azt azért hozzáfűzném, hogy én sokkal grandiózusabbnak képzeltem el. Most pedig hadd osszam meg veled a már említett, borzasztó, horrorisztikus, zsigerig hatoló eseményeket, amennyiben nem bánod. 

Illetve miket beszélek, te vagy az én naplóm: te szaros kis rabszolga, ha bajod van, felgyújtalak.

Szóval... Áááááá, még mindig úgy remegek, írni is alig bírok. Csak címszavakban a következőknek voltam a szemtanúja: katonai kísérlet, kémkedés, maffiagyilkosság.

Első állotthagyós minisztorim a következő. Mindig is tudtam, hogy az "Angyalbőrben" című, amúgy hatalmas kedvenc sorozatban a magyar honvédelem viccesebbik oldalát mutatják meg: ez azért vaslogikára utal. Azonban ami e délután villámcsapásként ért engem, az az... jaj istenem, de izgatott vagyok... szóval a magyar DARPA (titkos nevén: MARHA, Magyar Roppanttitkos Honvédelmi Alkotások) a jelek szerint sikerrel vette az akadályt, melyben a kínai, orosz és amerikai tudósok mind-mind elbuktak: sikerült láthatatlanná tenniük egy élő, hús-vér embert. A képen (nem) látható személy neve Béla, 21 éves fiatalember. Gyermekkorában a kísérleteket vezető apukája ültette be a fantáziadúsan elnevezett "Eltüntetőbe", két kakaóscsigáért cserébe. "Azt mondta, nem fog fájni, és két perc múlva megint látható leszek. Pedig nem is." - mondta Béla, akihez a képem elkészülte után a barátai segítségével mentem oda beszélgetni. Vidám ember ez a Béla első, sőt második nemlátásra is: azonban éreztem, hogy a lelke legmélyén nagyon bántja valami. Pár percnyi beszélgetés után érdeklődtem lelkének ilyesfajta sebe után, melyre Béla szívesen válaszolt: "Lassan huszonkét éves leszek, de még nem volt barátnőm. Jó humorom van, jó nevelést kaptam... A bulikban mégsem vesznek észre a lányok."

Béla fényképez

Béla ekkor elsírta magát és nagy valószínűséggel elment a helyszínről: vagy legalábbis nem szólt hozzám többet ezt leszámítva:"Ott jön a köcsög fater". És lám, nagy valószínűséggel tényleg a faterja lehetett.

Úgy néz ki, a kínaiak fülest kaphattak a magyar tudósok hatalmas léptékű fejlesztéséről és azonmód ideküldték országuk legjobban kiképzett, az olimpiai lángot is körbefutott kémkommandójukat a technológia ellopása végett. A kis sárga James Bondok tökéletesnek csak némi fenntartással nevezhető álcát bírtak magukra venni: egy turistacsoportét. Ameddig Béla apukája a ligeti fák között jött, nyilván tökéletes volt a mimikrijük; de ahogy nyílt terepre értek, én egyből kiszúrtam őket.

Béla faterjának is feltűnt valami

És most jön az, amitől azóta is folyamatosan kiráz a hideg, nem tudok aludni: gyilkosság tanúja lettem, akaratomon kívül. Legalábbis közvetve. Jópár mozgóképen láttam már, hogy a Lapos Jimmyt, a Tökfej Charliet simán beledarálták a vágóhídon a kolbászba, befalazták az épülő ház alapjába a párezer dolláros tartozása miatt. De hogy ez 2008-ban megvalósuljon... Úgy néz ki, Gesztinek voltak haragosai. Voltak, mert Don Geszti most a velük hígított homokkal szórja fel a teret. Itt a bizonyíték:

Kék pulcsi, szőhe haj: valami svéd lehetett 

 

Szerintem olyan sokkot kaptál, hogy többet már nem is kellene írnom, de elvileg az épülő helyszínt vizslattam meg. De annyira nagyon kevés látnivaló volt, hogy ennek megfelelően csak pár képet készítettem, nem nagy számok... De azért megmutatom őket is.

Akár a meleg büszkeség helyszíne is lehetne (Érted: homokos terület. Hááááááháháháháháhááháháháháháh.)

Nemlétező nemzeti összetartásunk színei

A hang

Tyű, most nézem csak milyen sokat írtam ma. El is álmosodtam! Megyek is aludni, álmodj szépeket te is!

Puszi: Pikula 

Jeszterdéj már írtam a fanklubbom fanatikus (bárcsaktudnékegyidepasszolóefbetűsszót) olvasóimról: nem lenne fair, ha nem nem kapna helyet egy másik hűséges követőmnek, Gergelynek a képe. A fotón, amelyre ugyan nehezen lehetne ráfogni, hogy annyira éles, hogy megvágja a retinánkat, de ettől még mindenképpen egy besztof válogatással ülünk szemben. Van itt síneken haladó piros Ferrari, van itt keresztbeálló áruszállító, van itt csövesbátya, akinek műtétre van szüksége/három gyereke van/elhagyta az asszony/hadisérült/szomjas.
Csodálatosan sűríti egy képbe azt, ami itt zajlik hölgyeim és uraim!
Továbbra is várom ám a szerelmes e-maileket és az általatok megosztandónak tartott képeket/írásokat/akármiket. Ez pedig a cím, ahova küldeni lehet. Kell.

Ültess a halott lovad fölé almafát, s előbb-utóbb az is lóra terem.

Magamtól sosem jönnék rá a fentebbi dakota közmondás értelmére, azt meg pláne nem értem, hogy hogy került ide, de nyomorultul érezném magam, ha nem növelném kulturáltsági szkilleteket legalább +3 ponttal minden egyes alkalommal, amikor bejegyzést kreálok. Hála a jó magamnak (plusz zseniális alkotói vénámnak, plusz körmönfont manipulálási képességemnek, plusz hercegi külsőmnek, plusz Hofit megszégyenítő humorérzékemnek) sikerült pár hárdkór Budapest Száksz fanatikust segítenem e világra.
Ők azok, akik a bekeretezett nicknevemet szorongatva alszanak el, ők azok, akik ahogy csatlakoztak otthon a szélessávú világhálóra, az első oldal amit megnyitnak, ez. Én pedig csak hálás lehetek nekik, amiért rendszeresen küldenek posztolni valót: ezáltal rengeten időt megspórolnak nekem, melyet az erkélyen installált, felfújható, Pokémonos medencémben tölthetek, viszkikólát szürcsölgetve, miközben ilyen magvas gondolatokkal zárhatom a napot:

 

Mityu harctéri jelentése (Mityu nem dakota):

Ne már csak napirokis post töltse ki a biteket.. (Pedig azok a legjobbak, soha ne hagyd abba Pikula!)

Nem tudom, mikor jártál utoljára a Deák téren? Ott is az aluljáróban. Amit nemrégen renováltak (hmmm milyen pöpec kifejezés). Na, nem is azzal akad gond. Szerintem. Hanem valaki(k) úgy gondolják, hogy nincs városkép alapos szemetelés nélkül.

A hajléktalan(ok) már csak a szükséges plusz...  Képek mellékelve.
U.i.: A képek nem egy időben készültek. Tehát úgy látom ez rendszeres tevékenység/jelenség.
U.i2.: Soha nem olvastam még ilyen jó blogot, te vagy a legjobb. Szeretnék a barátod lenni!

Itt vagyok gyerekek, nyugi. Lefogadom, hogy többen is kisírt szemekkel böngésztétek a gyászjelentéseket, taknyos pézsét szorongatva rágtátok át magatokat a nekrológokon (engem a blog.hu úgyis saját halottjának tekintene), de ez a poszt is bizonyítja: nem tűntem el. Élek és virulok, lassan itt a nyár, izzadnak a madarak, az igényesebb lányoknak lassacskán muszáj megszabadulni az amúgy roppant izgató lábszőrüktől, nemsokára a Budapest Szákszon is felbukkannak a régebbi típusú bejegyzések: gondolok itt például a Tér alatt sorozatra, a Fura épületekre, satöbbi, satöbbi, satöbbi. De hát jómunkásemberként nem tudok mindig a maximális elégedettségetekre rászolgálni, tehát azt kérem tőletek: türelem.

Nade. Nade addig is, a glóbusz újabb pontján bukkant fel szupertolókocsi: ezúttal a csokoládé, a kivilágított autópálya, a jobbnál jobb sörök és Poirot hazájában: Brugge, Belgium. Hogy belezavarodj a a sok bébe, a képet Balage küldte. Fokozni is tudom ám, az nyilván a Balázs megfelelője, hihihuhuhiahhiahihuehiahi.

Hétvégente nem szoktam posztolni, de gondoltam ezt megosztom veletek. Szívjátok ki a húscafatkát a fogaitok közül, böfizzétek fel a hagymaleves aromáját: érdekes, tanulságos olvasmány következik, sajnos nem az én tollamból. Nem találja fel a spanyolviaszt, ezt már rég tudtam én is, Te is: de szépen össze vannak foglalva benne a dolgok. Hajrá!

Budapesten állandósultak a dugók, drága az élet, rossz a levegő. Akkor vajon miért jó itt élni? Talán mert a város eljutott arra a pontra, amikor gyakorlatilag minden egyes napra, estére kínál valami izgalmas, olykor egyedülálló kulturális élményt. A kulturális termelés húzza ki az állóvízből a várost és az országot? Elemzők szerint igen.

Érdekel, ezért klikkolok!

(Halkan kérdem meg: szerintetek jó itt élni? Csak ezért?)

Hát igen. Rokkant Hummer. Ha jól emlékszem, akkor nem is olyan sok évvel ezelőtt már felkerült a netre egy securitys Hummer rokkant igazolvánnyal; hú, az akkor milyen nagy számnak számított. Akkor egyből mindenki a "szánalmas", a "pitiáner" avagy a "szemét buzi" szavakat formálta meg pirospozsgás ajkaival. Mostanra annyit változott (rosszabb irányba) a szörföző társadalom, hogy sokkal többen kérdőjelezik meg a rokkantság miben nem létét, mint ellentétét: mostanra már sokkal többen hisznek abban, hogy igenis, ők is megérdemlik a szép nagy autókat. Ez így is van. Na de kérem... Egy Hummer?

Ja, és kedves Olvasók: van nékem egy elképzelésem a rendszeres, keménymagot alkotó látogatókról: ha jól gondolkodom, akkor hál' Istennek ők már kinőttek abból, és/vagy jobb ízléssel rendelkeznek, mint hogy Hummer limuzinban, félrészegen kilógva az 50 centis tetőablakon üvöltözzenek a pesti éjszakában. De ha mégis idetévedne egy olyan valaki, akinek felmerült a fejében, hogy így ünnepelje meg a szülinapját/kinevezését/ismerőse halálát: akkor itt kérem meg, hogy ne tegye. Annyira, de annyira gáz.

A legszomorúbb látványok egyike, amikor a kapuzárási pániktól magát mindenkivel megdugatni képes (akaró), valahol a 37 és a 42 között járó asszonyok félig kilógó mellel, hányásdarabkával a szájuk szegletében, pezsgővel a kezükben kajabálnak a Hummer partylimóból: "Húúúúúúúúúúúúú, ez az élet! Dolcse vitá!" - az bazdmeg, az.

Most veszem csak észre, egészen elkanyarodtam a témától, de ily' sok minden kívánkozik ki belőlem egy ilyesfajta autót látva; a mai adagot Balage szolgáltatta, puszit küldök neki. Továbbra is várjuk a magyar és a nemzetközi rokkantakat erre a címre.

(Volt igazolványa)

Át is adom a betűt Csabának.

Helló!

A kép nem Budapesten, hanem Sopronban a Várkerületben készült, és nem is napirokkant, hanem csak egy kocsibazárt kutya, de a gazdája megérdemli a szégyenfalra kerülést!  A kocsi ablakait nem engedte le egy centire sem, hogy szegénynek még véletlenül se legyen friss levegője.

Békésen rollerezgettem a Bajcsy-Zsilinszky felől a Deák térre, hogy megnézzem magamnak ezt a pálinkafesztivált, többedik alkalommal. Gyönyörű idő volt (rohadt meleg), magától értetődik, hogy az emberek egy pöppet megfáradnak. 2008-ban egy demokratikus (de még egy diktatorikus/kommunista), jól vezetett, ésszerűen átgondolt, tiszta városban is(amilyen Budapest), a következőket lehet például ebben az esetben csinálni: a többszáz hektárnyi zöldfelületre elsétálni, ott aprópénzért kibérelni egy széket, esetleg ingyen egy pokrócot. Cipő le, zokni le, ingujj fel: indzsój dö szán! Vagy mondjuk beleugorni egy köztéri szökőkútba, de hát az azért már necces. Na, hát ez a kép él mondjuk a Hagyó fejében. Hogy ilyen Budapest.

Megsúgom: ettől a valós kép azért egy kicsit eltér.

Lássuk csak: a fentebbi példát a londoni Hyde Park mintájáról írtam. Az egy hatalmas (hatalmas) park, gyakorlatilag egy erdő a város közepén: 40 centi magas kerítés veszi körül, azaz nyilvánvalóan csak jelzésértékkel bír. Mégsem láttam soha ott kutyát, vagy ami még jobban zavar, csövest. Mert amíg az előbbi "csak" azért zavar, mert az idióta balfasz gazdák képtelenek összeszedni a szart maguk után (melyet jobb esetben a kutyájuk szült erre a világra), addig a csövesek baromira idegesítenek. A miértre gondolom nem kell válaszolnom, de azért rávilágítok pár dologra, mielőtt a nagy liberálisok megint rákezdenek egyik kedvenc mantrájukra, hogy nem a hajléktalanok tehetnek a sanyarú sorsukról. És nem veszik észre a nagy emberjogi képviseletben, hogy én nem hajléktalanokról, hanem csövesekről beszélek.

Szóval in concreto, irritál, ha valaki az aluljáróban a lábamtól másfél méterre szarik-hugyozik, miközben próbálnám élvezni a Pöttyös Pont2-met. Irritál az, hogy azt mondja, nincs meg a szíve és a műtétre gyűjt, és adjak neki pénzt: ilyeneknek soha nem adok, mert 99%, hogy pár napon belül lehányt szakállal fog újból pénzt kérni. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ha azt mondja, hogy be szeretne rúgni, akkor ahhoz időnként hozzájárulok: díjazom az őszinteséget.) És amit már többször is említettem vala volt a kis blogomon: Budapest nem egy hatalmas város, de ahhoz pont elég, hogy a csövesek eltakarodjanak a turistáktól hemzsegő a turisták által preferált helyekről. Illetve, mivel maguktól naná, hogy nem fognak lemondani annak a lehetőségéről, hogy elejtett 10-20 eurócentekkel gazdagabban zárják a napot, a polgárőröknek és a rendőröknek (hahaha) kellene intézkedni. Mert engem zavar, hogy a Deák közepén egy csöveshorda terpeszkedik. Ráadásul 10 méterre a Töki Pomposostól.

Ui.: Azért a rendezőknek is jár egy pirospont, hogy a budikat pont úgy és pont oda rakták, ahova. Még jó, hogy a páleszfeszt odébb volt.

Fejetlen állatok nem mehetnek be

Az még nem a pomposos

Relax

Koccintós bor

Nézzétek csak, mit találtam a kiberfertő egy sötét szegletében. Szaftos videót! A BKV (akkor még FVV) ellenpropaganda filmet forgatott a bliccelő utasokról. Érdemes megfigyelni a videó apróbb részleteit: mindenki öltöny-nyakkendőben zötyög; szúrós szemekkel illetik, gyakorlatilag megvizuállincselik a bliccelőt; a társadalmi ellenőr harcos szerepvállalását; a felhergelt tömeg nevelő szándékkal való kiabálását az összetört kardos kisfiú esetében, satöbbi, satöbbi, satöbbi.

A film utolsó mondata pedig igazán jellemző arra a jövőbe vetett naiv hitre, amelynek szóbeli manifesztációja emez:

"És az utasok megérdemlik a bizalmat. Pedig senki sem mondja nekik hogy: szabad a jegyeket?"