... ott egyszer egy kisvonat haladt.

Városliget, Budapest: egyike azon helyeknek, ahol a budapesti kisiskolásoknak évente egyszer, szervezett kirándulások keretén belül megmutatják, hogy mi az, hogy "fa", meg "virág", illetve "zöld". Ebben a Ligetben áll egy híd, a Wünsch híd: ennek múltja és jelene kap itt és most rövid főszerepet.

A múltja egészen érdekes: a kötött pálya-fetisiszták ugyanúgy megránthatják a fütyköst, mint a történelemkedvelők.

Az Andrássy út építésekor, 1875-ben, a Pesti Közúti Vaspályatársaság lóvasúttal akarta megoldani a tömegközlekedést, azonban ezt esztétikai és túlságosan plebses mivolta miatt elutasították, akárcsak második alkalommal, amikor is ennek a cégnek a jogutódja, a Budapesti Közúti Vaspályatársaság is véghez akarta vinni eme nagyszabású tervet. Utóbbi társasággal egyszerre a Budapesti Villamos Városi Vasút is benyújtotta ötleteit, ők azonban már modernet és világit, villanyáramos vasutat szeretett volna építtetni.

Ez azonban szintén nem győzte meg a döntéshozókat, így megint nem történt semmi. Illetve mégis: a két cég összefogott, és olyat álmodott, hogy olyan kollektív beszarás utoljára a Széchenyi-féle Casino megnyitásán volt: földalatti! Undeground! 33 évvel a világ első (londoni) földalattijának elkészülte után a budapestiek is szerezhettek információkat a giliszták szexuális életéről, a kontinensen először. Az alagút építése közben több, teljesen újnak számító technológiát is alkalmaztak, amelyek részletezésétől eltekintenék.

Jöjjön hát a lényeg! Ahol a Ligetben a felszínre jött a földalatti, épült egy híd, Magyarország első vasbetonhídja: a Wünsch híd (névadója, Wünsch Róbert, nagy szerepet játszott az építésben is, mint beszállító, vasas, ésatöbbi). A híd célja egészen megdöbbentő volt: az utasok átkelését szolgálta a sínek felett, egyik oldalról a másikra. Komolyan.

Változtak az idők, hosszítani kellett a vonalon, a Wünsch hídnál többet nem jött felszínre a Kisföldalatti, így a helyét betemették, elföldelték, két évvel később már csak a városbarátok, negyven évvel később a nagypapák, száz év múlva pedig már csak a fák emlékeztek arra, hogy itt egyszer micsoda körülmények és vasbeton fogódzkodók közepette lehetett átkelni A oldalról B oldalra, esetleg vissza.

Az állomás egykori helyét ma már csak a semmiből sehová vezető híd mutatja: mégsem bonthatják el az első hazai vasbetonhidat, kivéve, ha új lakásokat vagy plázát kell majd építeni a helyén. Sokáig elég rossz állapotban leledzett a dolog, a kelta őshazában található templomokra emlékeztető külcsínje miatt a Magyar-Ír Baráti Társaság itt rendezte meg a rendes évi nagygyűléseit.

Szerencsére aztán az egész híd fel lett újítva, így megkopva bár, de méltón hirdeti: én vagyok Magyarország első vasbetonból készült hídja, alattam suhant el a kontinens első földalattija, vagány vagyok, a budapestiek büszkék rám és óvnak engem, a városkép része vagyok.

Hehe, dehogyis.

Idei év április kilencedik napján a "KPR" nevezetű tagkirály kezenyomát, TOGETHER FOREVER és FUCK YOU filceléseket és kiváló szaróhelyet jelent ez a fura kis valami. Kár érte.

A csípőt megtámasztja, az ánusz alatti területet szabadon hagyja: kiváló!

Macika és Cillája ott jártak