Nos, hát ez is lezajlott. Nem volt annyira rossz ám, a hülyeségeket meg tudjuk be gyermekbetegségnek, első rendezvénynek meg ilyesmi. És persze csendben tekintsünk el attól, hogy egy olyan "médiaszakembernek", mint a darálósgyilkos Don Gesztinek, ezekre is illett volna figyelnie.

Kezdjük az elején (nem volt hülye, aki ezt kitalálta). Nem voltak százezrek. Sőt. Baromi soknak tűnt, de leginkább csak azért, mert nagyon szűkös volt a Hősök tere karéja, az Andrássy út "fősávja" és a Koós Károly sétány eleje. Szóval a sűrűség meglehetősen magas volt: ezt van aki szereti, van (pl. én) aki nem.

Aztán ott van a látom-nem látom dolog: szokás szerint csak a hazai, hát, "sztárok" meg vippek meg celebek élvezhették a műsort a számukra fenntartott nemzetiszín-műanyagszektorban. Elég sokan lehettek, tekintve, hogy minden egyes szünetnél gyakorlatilag kiürült az egész, majd kezdésre vissza: nyilván fogyasztani mentek az ingyen lópörköltet, ingyen pacalt, ingyen páleszt. Persze ezzel nincs is baj, inkább csak a szokásos hozzáállás a rossz, ami az ilyen rendezvényeknél már szinte megszokott: a többség, a plebs az le van szarva. Amivel csak annyi a gond, hogy nem a Story és egyéb magazinokról visszamosolygó avagy szomorú bociszemmel ránknéző, a babáját a terhesség második hetében elvetélő celebkurvának rendezik (elvileg) hanem a pórnépnek, átlagmagyarnak, aki szeretne kikapcsolódni a hétvégén. Mondjuk pont a Hősök terén, mert nincsen pénze elvinni a párját Amerikába, szafarira, Balatonra, egyéb felvágós helyre. Hagyomány és a nagyközönség által elfogadott, szeretett, ne adj' Isten várt rendezvény nem abból lesz, ha a Schobert Norbiné* meg a Gáspár Laci* jól érzi magát. (*: tetszés szerint behelyettesíthető.) 

Na, ha Story magazin. Én igazán nem akartam belekötni semmibe sem, de ezt az ötödik percben sodorta elém a sors szele.

 Persze értem én, agresszív terjeszkedési politika meg miegyéb, de azért mégiscsak: na ne már.

A Story-sztori (érted?!) után megfordultam és Napirokkant-modellt láttam:

Hihi

A programfolyamban nem ritka, X perces semmisemtörténés megint beütött, úgyhogy gondoltunk egy nagyot: bemegyünk magára a térre. Aki esetleg nem volt ott és nem is látta a tévében: a többször jól kihangsúlyozott, AUSZTRIÁBÓL hozott, svéddarás homokot a klasszikus értelemben vett Hősök tere köré szórták: a nagyközönség e köré állhatott és ámulhatott. Magamat leleményesnek gondoltam, ezért felhívtam társaságom figyelmét, hogy hatoljunk be a futtada másik oldalára: erre a szervezőség az embereknek a rendelkezésére bocsátott egy felüljárót, amit könnyen elképzehettek, ha láttatok már vasúti felüljárót. Ez teljesen rendben is volt (lett volna), 20 percen keresztül engedték belülről kifelé az embereket. Ekkor azt gondoltam, hogy a szimpatikus, törött kezű, nagyon kopasz, tetovált biztonságiak (Valton Szekuritát) zöld utat engednek nekünk, kívülről befelé. Természetesen nem így történt, így elunván a várakozást, továbbmentünk.

Itt futottunk bele az ősmagyar - ősdélamerikai rokonság ékes bizonyítékába: szittya dallamokat játszottak a rendezvény helyszínétől mintegy 20 méterre. Azt leszámítva, hogy ez szimplán geciség a részükről, nem értem, hogy miért nem lehetett őket felszólítani, akár hatóságilag is, hogy itt és most ez itt nem jó ötlet. Sebaj, a második himnuszunkra, a Kvantamerára jót riszáltam.

 
Hat esetleg hét évvel ezelőtt volt nagy sláger a cigányoknál a zúmos távcső: emlékszem, egyszer a vonaton egy mákosfogú cigánylány nyitotta ránk a kabin ajtaját, ahol a csak rájuk jellemző magasságú frekvencián érdeklődött az iránt, hogy kell-e zúmostávcső. Láttuk, hogy speciális bevonattal rendelkező lencséjű kukkerről van szó, ezért rákérdeztünk, hogy éjjellátó-e a műszer. Mákosfogú Eszmeralda erre ránkcsapta az ajtót, hogy másfél perccel később újból feltépje és örömtől, no meg még inkább máktól ittasan (ettesen) azt mondhassa: igen, éjjellátó IS! Sajnos nem vettük meg.

Azt hittem már sikerült mindegyiknek eladnia mindet, azonban az Utolsó Nagykereskedőn még rajtamaradt egy: a nokedlistányérjának társaságában próbált megszabadulni tőle. A képen úgy tűnhet, mintha a bácsi csak egy, az ércbányában megfáradt papi lenne, aki kijött egy picit élvezkedni, feldobni a nyugdíjaslétet. De valójában nem is, a mellettünk lévő párral próbálta elhitetni, hogy ezzel bizony még a szexuális életük is jobb lesz.

Megkerülve a Vajdahunyadvárát, jó paparazzóhoz méltón készítettünk pár képet a celebfutam résztvevőiről, meg persze a lovasukról is. Ott volt a Szomszédok motorosrendőre, na meg Buci Bauer, aki jól mutatott a pónilován, aztán a mostanában valamiért nagyon felkapott Mutogatós Gedeon, aki mindenhez ért (az NV egyik legjobb pillanata volt, amikor elfutott előttünk Sasvári, Buci, Motorosrendőr, aztán a Hajas lova Hajas nélkül), Hajdú Steve, akinek megbocsátunk, amiért jól láthatóan felénk köpött (pedig mi aztán egyszer nem keserítettük meg az életét mindenféle, ujjból szopott sztorival; EDDIG *sátáni kacaj*), Sasvári, aki a futamgyőzelme után még negyvenhatszor körbenyargalt és azt hiszem, ennyi.

Bugaci Buci Bauer

Köpködő Steve a punk lován

Szomszédok motorosrendőre (Julcsi barátja)

Ezek után visszaballagtunk, és döbbenten vettem tudomásul, hogy manapság még lehet össznépi rendezvény, ahol Győzike nincsen jelen; ezen morfondírozva hazafelé vettük az irányt.

Ennyi lenne a bejegyzés mára, ha nem akarnék még megosztani veletek valamit. De akarok. Engem az egész Vágtán egy dolog irritált, de az aztán nagyon. A műsorvezető. Hát a kurva anyád.

És a kürt megszólalt.

Oké, lehet, hogy én nem ittam eleget, vagy aznap pont nem ébredtem nemzeti hangulatban. De ettől függetlenül az a hang... Nem tudom, hogy milyen lehet a macsgafingás, de ha egy marslakó ez iránt érdeklődne, akkor tuti, hogy megfújatnék vele egy kürtöt. Mert olyan.

Én speciel azt vártam "Lehet kürtjétől" , és talán rajtam kívül még más is, hogy végigjárjon az ősök szelleme, lelkem egy darabját irányítsa Attila, lúdbőrözzek az egész városon végigfutó, testet-lelket fundamentumában megborzongató hangtól, rogyjak térdre, essek transzba, mint Németh "Őőő" Sándor bárányai. Erre? Nézzétek meg az egyébként tragikus Gyűrűk Ura filmes változatát, abban is kb. ilyen hangja van a kürtöknek. Oké, nyilvánvaló, hogy egy kürtnek nem nagyon lehet más a hangja, de akkor is. Boáh.