Tényleg, milyen kevesen használják már ezt a jelzőt. Pedig annak idején milyen királynak számított az, akinek a "nagyon jó" szókapcsolat helyett reflexből a "király" jött ki a száján.

Szétkúrt városunk rovatomban múlt héten a csodálatos állapotban leledző Ferihegy vasútállomást mutattam be több százezer lelkes olvasómnak, most pedig a Belvárosban lévő, nem is olyan rég felújított Király utca következik.

Tudod, mint a klasszikus: "Ki itt belépsz..."

A főváros két leghülyébb kerülete övezi ezt az utcát, gondolom senkinek nem kell bemutatni interaktív googlemaps térképen, hogy merre is van a hatodik és hetedik kerület által határolt helyszín. Persze a kerületek nem azért hülyék, mert csak, hanem mert két, Budapest által hivatalosan is elismert díszbarma a polgármestere ennek a kettőnek: Verók úrfi és sokáig Hunvald úrfi. Sőt, igazándiból még mindig Hunvald a polgármestere a hetedik kerületnek, hisz fizetést is kapott.

A kábelrejtés a legendás neoromán stílus szerint történt

Nézzük csak! Elsőre látszik, hogy a Király utca felújítását divatszélsőjobbos,- és huligán-kompatibilisre csinálták. Valószínűsíthetően a tendert már eleve úgy írták ki, hogy a Parlament, a Bajcsy-Zsilinszky út és a Deák tér közelsége miatt a lelkes tüntetők könnyen juthassanak állandó, jó minőségű dobálnivalóhoz, a könnygáz elől ugyanakkor védve legyenek. És mindezt úgy csinálják meg, hogy a turisták ne lássanak semmit balkánist.

Ez pedig kurvára balkánis

A tervezőmérnököknek sok álmatlan éjszakát okozott, hogy hogyan is rejtsék el a könnyedén törhető díszköveket, a nagy hőmérsékleten, szép színekben lobogó, messziről is nagyon jól látható füsttel égő padokat (melynek fa és fém összetevői könnyed mozdulattal választhatók el egymástól, mesterien kidolgozott súlyelosztásának köszönhetően pedig remekül és nagy távolságra lehet hajítani), a kőből készült Demszky-oszlopok pedig rövid nekifutásból elvégzett rúgásból úgy törjenek le, mintha cukorból lennének. Aztán a cég kézbesítője (aki bal lábát elvesztette egy sajnálatos villamosbaleset következtében, így nagyon boldog volt, hogy alkamazták) a maga parasztos egyszerűségével felvetette, hogy mi lenne, ha egy szomszédos utcába tennék ezt a sok szart.

A mérnökök egymásra néztek, majd heves ujjongásba és ölelkezésbe kezdtek, a kézbesítőnek pedig összedobtak egy falábra.

Egy indok a sok közül, hogy miért legyen csend tíz órától

Mivel a kivitelező cég főnöke a hatodik kerület polgármesterének unokaöccse, a hetedik kerület polgármesterének pedig ivócimborája volt, ezért megkérdezte őket, nem akarnak-e felújítani egy utcát. Mondjuk a Király utcát, ha már. Ők lelkesen bólogattak, majd kiírták a pályázatot, amit mit ad Isten, a haver-unokaöccs cége nyert meg. A konkurens cégek perrel fenyegetőztek, de amikor megmutatták nekik az apróbetűs részt, hogyaszongya "csak olyan cégek indulhatnak, akiknek a kézbesítőjük elvesztette a bal lábát, majd kapott egyet", kénytelenek voltak belenyugodni a döntésbe.

Beszarsz: lebegő lámpa!

A felújítás 2004-ben történt, már rögtön utána is szar volt az egész, az idő előrehaladtával pedig még szarabb lett. Kifogás naná, hogy volt, rá lett fogva a környékbeli építkezésekre járó IFA járművekre, satöbbi. Mondjuk az is egy magyarosch dolog, hogy bazdmeg egy sétálóutcába eleve minek beengedni bármilyen járművet? És nem, bicikliseket se engedjenek be, meg görkorist se.

Kiváló minőségű hajítókő

A polgármesterek csak pironkodtak az azt firtató lakossági kérdésekre, hogy és akkor ezt így hogy, meg hogy ezt is jól elkúrták, csinálják meg. Így a polgik píárosai azt javasolták, hogy tereljék el a figyelmet, valami magas baszatlansági faktorral megáldott kérdéssel, és a Chocapic helyett így lett a bezárjanak-tízkor-nezárjanak-be-tízkor balhé.

A terv bevált, sőt, nemcsak a helyiek, hanem az egész ország tudott a balhéról. Csakhogy engem nem lehet megtéveszteni, láttam, amit láttam, fotóztam, amit fotóztam. Volt itt vörösboros okádék, kockakő, méretes kátyú, bár ez bazdmeg már Tunguzka II-nek is elmenne, agyontagelt (agyontaggelt?) kapu, eldobált kajásdoboz, gloomy sunday. Tessék mondani, ez már a Balkán?