Érdekes hírt olvastam több hónappal ezelőtt. Országunk vezetői megunták a megyerendszert (állítólag pazarló), kiötlötték hát, hogy valamikor át kellene térni a régiós felosztásra. Ezzel nagy probléma talán nincs is, bár oly nosztalgikus alkatnak, amilyen én is vagyok, úgyis örökre megmarad a Heves Hevesnek, a Csongrád Csongrádnak, BAZ meg BAZ-nak.
Node. Liberális városvezetésünk a jól kiérdemelt és megérdemelt öthónapos vakációja előtti utolsó gyűlésén megszavazta, hogy a budapesti kerületrendszert is át kell alakítani. Viszont a költségvetési szezon végére már kiürült a kassza, ezért nem tudtak megfelelő kreatív csapatot találni (amelynek tagjai társadalomtudósok, kutatók, marketingesek és dizájnerek lennének), ezért megakadtak abban, hogy mi is legyen. Már éppen indultak volna haza, amikor megfordított sildes sapkában megjelent Demszky "westside" Gábor, magas szárú Nike kosarascipőben, Jordan-mezben, csuklószorítóban, ujjaival görcsösen W-t formázva, akárcsak a megboldogult Kétcsomag itt a képen a:
A favágós vicc: 5 sört kérek
mire a gyűlés tagjai megletősen kérdőn néztek Gáborra, aki csak annyit mondott: "Yo, skacok, here we go."
A csendet vágni lehetett, mire Gábor előadta a tervét. (A Budapest Száksz gerillacsapata által elrejtett poloska segítségével első ízben olvashatják a kedves olvasók, hogy mit tesznek fővárosunkkal!)
Összefoglalva: Gábor látott egy Spike Lee filmet, közvetlenül utána meg az Extreme Channelen egy streetball gálát, mely kombó elég ütős elegynek bizonyult ahhoz, hogy Gábor ide is olyat akarjon. Vagy legalábbis valami hasonlót, amilyen a nagy víz másik oldalán is van. Mostantól a kerületek nevei nem holmi Erzsébet (fúj!), Teréz (böá!), Pestszentlőrinc (háá!) lesznek, hanem a (újabb önellentmondás: a keleti oldalon lévő) Nagy Alma mintájára Bronx, Harlem, Csepel pedig Long Island néven fut majd tovább. És ez csak ízelítő, hiszen a többi részlet még kidolgozás alatt van! Annyit tudni, hogy Gábor kérésére az előbbi kettő városrészbe előre installálnak pár feka és cigány bűnöző bandát, hogy megfelelően rossz legyen a közbiztonság, valamint időben megkezdődjön a városrészek elszlömösödése (--> putrizáció).
Gábort a terveinek felvázolásában csak a hihetetlen hosszú, egészen 35 perces gyűlés végét jelző csengő szakította félbe - a vakáció leteltével azonban további zseniális ötletekre számíthatunk.
Addig is: Gábor már most elkezdett lazulni, hiphoposodni. Piros gépkocsijával krújzingol a városban, melynek rendszáma: 1playah. Igaz, az Ecserin még csak egy kaliforniai illetőségű táblát sikerült szereznie, de istenem... Ez is olyan, mint a magyar narancs. A Pelikán-féle.
Köszi TTT.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Cigiző · http://cigi.blog.hu/ 2008.08.26. 17:37:27
Tibor · http://pest-buda.myminicity.com/ 2008.08.26. 19:08:29
Hypo 2008.08.26. 22:43:21
Én nem tom neked hogy jutnak eszedbe ilyen sztorik, de az kurva élet, hogy beszarok a röhögéstől! Hajrá így tovább!!!!
Szebb ország · http://www.kulturat.mlap.hu 2008.08.28. 13:28:50
(eselteg érdekellhet vki: kulturat.mlap.hu , kuturatbp.mlap.hu)
beleske 2008.09.12. 19:34:09
Nekem is van saját jogon kártyám, ami már egyformán néz ki az egész Unióban, másrészt erősen gondolkodom, hogy a következő autóm szlovák rendszámú lesz.
ildsisy 2008.09.18. 12:09:03
Épp erről írtam az egyik blogomban, hogy nekünk van, párom által, nem hamísított kártya, és mi történt velünk a nyáron, nyaraláskor Tihanyban...
Senkinek nem kívánom, hogy olyan betegségben nőjön fel és élje le az életét ebben a fájdalomba, amiért a kártya szükséges...
Senki erre a cikkemre nem reagált, és most ti itt felvetitek...Na, nem titeket akarom bántani, csak úgy szomorkodva írom ezt le...
Igazságtalan az élet minden szempontból...és akkor a kommentezők azt írják, mit nyavalygok az életemen...