Erzsébetvárosban kevés olyan dolog van, ami nincsen elkúrva. Hunvald urat és sztoriját már mindenki unalomig ismeri, a "zsidónegyed" címke zászlóra tűzése sem mai történet, a bezárt és magára hagyott Almássy téri Szabadidőközpontot akik szerették, már megsiratták.

A nem működő dolgok alól nem kivétel a polgárőrség (pff, lol, rotfl, omg, wtf, dns, bmw, mi van még?) sem. Vagy legalábbis annak egy bizonyos egyede, akinek a neve Sanyika. Vagy Csabika.

Volt egy zöldséges üzlete, a „Csabika és Sanyika Zöldségesboltja”, ahova (mikor máskor) szolgálati idő alatt hordta a teljesen leharcolt külsejű áruit. A nap nagy részét a boltjában töltötte, csodálatos láthatósági mellényében, hogy bármikor szolgálatba helyezhesse magát. Csabika/Sanyikáról még azt kell tudni, hogy vagy 140 kiló társul a 160 centis magasságához, őrző-védő kutya mellette pedig csak sánta, legalább egy szemére vak, tizenkét évnél idősebb állat lehet. Elrettentő erőt természetesen nem képviselt, pláne, hogy azokkal volt a legnagyobb barátságban, akiktől a környékbeliek leginkább ódzkodtak: a díszes társaságban csövesek, csövespunkok, lepattant emberek egyaránt szerepeltek.

Persze ne felejtsük el, hogy ez a Napirokkant rovat, így hát jöjjön a lényeg: Csabika és Sanyika gépjárműjében a Polgárőrség feliratú sildes sapka helyett (általános iskolában elterjedt volt az a sztori, hogy csak azok az eredeti sapkák, amiken 8 varrás van) ott figyel a kék igazolvány is.