Budapest Száksz

"Budapest hallod, hogy nézel már ki? Ezért kellett téged egyesíteni? Há' ne haragudjál már, de nézzél szépen körül! Le kell hogy basszalak, mert még Bukarest lesz fölül" - Belga: Budapest. Ez itt a Budapest Száksz, fővárosunk anti-blogja. Cél? Nincs. Sírva rökönyödjünk, hogy aztán sírva röhögjünk. Ahogy szoktuk. Napirokkant, sztori, vírus küldése, kontakt: welovebpKUKACgmail.com

Messziföldiek

ip-location

Enyimé

Friss hozzászólások

Legyen neked is

A Jármű

Sok izgalom

3 2 (1) 4 metró (1) 7 (1) a38 (1) advent (1) ajánló (1) albérlet (1) algagyáros (1) állatkínzás (2) andrássy (1) árkád (1) armani bekaphatja (1) árpádsáv (1) árpád híd (1) átalakulás (2) autó (10) bab (6) barát (1) barkochba (1) bejegyzés (1) beszarás (1) betonia (1) bkv (11) blaha (1) bliccelés (1) bombázók (1) borotva (1) börtönnapló (1) budapestifurcsaságok (5) budapestikum (31) budapesti látványosság (1) budapest rulz (1) budapest száksz (66) budapest száksz póló (1) búék (1) burger king (2) café mozart (1) cigány (5) combino (3) csöves (1) cukros víz (1) daily disabled driver (6) deák ferenc (1) demszky (16) don quijote (1) dugó húzó (1) édibédi (1) edition (1) eiffel park (1) ekszperiment (1) ellenőr (1) ellenőrök (1) emlékpark (1) év rokkantja (2) ez is budapest (1) fekvőverseny (7) felhívás (1) ferihegy (1) fingom sincs (1) fkf (1) flashmob (1) föld napja (1) főpolgármester (16) főpolgármester verseny (15) fővárosi (2) free tibet (1) fura épület (3) futás (1) geszti péter (2) gödör (1) gyalogos bérlet (1) hagyó miklós (3) hajós andrás dalban mondja el (1) halál (1) halleluja (2) hányáskörkép (1) hekker (1) hellókarácsony (2) hello barbara (1) heti (3) hétvége (5) hírcsokor (3) horror (2) horst fuchs (1) hősök tere (1) húgyos jóska (1) húsvét (1) ígéret (1) ihlethiány (1) ikea (1) ilovebp2.0 (2) ivókút (1) járdamatrica (1) játék (1) jézus (3) jubileum (1) kapcsolat (1) karácsony (3) katasztrófa (1) katona kálmán (1) kérdés (14) király utca (1) kísérlet (1) kitárulkozás (3) kóka (1) koncert (1) kossuth tér (1) kötelező (1) közérdekű (22) közgyűlés (1) közlekedés (6) köztársaság (1) köztereink parkjaink (3) (1) lonely planet (1) madonna (1) március15 (2) margitsáv (1) margit híd (1) matrica (2) matr ilona (1) máv (1) mechwart liget (1) meghalsz (1) metró (1) mézeskalács (1) michael jackson (1) miezbazdmeg (1) mikulás (3) nagyrét (1) napirokkant (116) napközis képzés (2) nemzeti vágta (3) nem értem (1) nem halott a magyar (1) nextgen (4) nukleáris (1) nyilvános wc (1) nyugat 100 (1) osvát utca (2) ötlet (1) paranormál (1) párbeszéd (2) petőfi (1) pikula (1) pina (1) politikus is ember szeresd hát (1) programajánló (4) rágó (1) rapülők (1) rendőrrokkant (1) rendőrség (1) retrómánia (1) ronaldinho (1) roswell (1) rózsák tere (1) sliders (1) sólyom (1) sopron száksz (1) spar (1) speszöl edisön (4) spontan emberi ongyulladas (2) sz@rd (1) szar (1) szavazz fasszal (1) szekeres (1) szemét (1) szemétláda (3) szemétlerakó (3) szerepvállalás (2) sziget (4) sziget2008 (1) sziget 2010 (1) sziklakórház (1) szilveszter (1) szolgálati közlemény (5) szomszéd (1) szomszédok (1) születésnap (1) tarlós (2) társadalmi (2) taxi (1) tehénparádé (1) tél (1) télapó (1) tér (2) téralatt (2) te szemétláda (1) több jogot (1) toller lászló (2) tolvaj (1) tribute (1) tudtad e (1) t com (1) üléskonteszt (2) utca (2) utcakép (4) utca locsolás (1) vadorzás (1) városálom (1) városligeti tó (1) vasút (1) vendégposzt (1) verseny (1) ver jozsi visszater (1) világsztár pikula (1) világ legjobb blogja (2) vodafone (1) volt egyszer (4) ws teleshop (1) wünsch híd (1) zrínyi miklós (1) zseniális (1)

Feedfeedfeedfeed

2010.06.16. 11:34 pikula

Volt egyszer egy Nagyrét... /// megjelenés: 2008.03.12. 12:05

A Nagyrét. A közelben van, tömegközlekedéssel is könnyen, viszonylag gyorsan elérhető, zöld övezet, egy belvárosinak ez már maga a dél-amerikai esőerdő.

Gyermekkorom lassacskán homályba vesző emlékei között kutatva sok itt eltöltött vidám percet (mit percet! órákat!)  tudnék felidézni, melyeket többnyire az óvodámnak és az általános iskolámnak köszönhetek. De most, hogy révedek, mintha a középiskolám gólya-ismerkedése is itt lett volna megtartva... Igen, határozottan emlékszem, hogy hangosan kerepelve (*kerepkerep*), piros kartoncsőrrel a fejemen kellett repülést imitálva átrohanni a rét egyik oldaláról a másikra: ez a többségnek sikerült is, én sajnos pofára estem egy előzőleg egy kutya (vagy medve) által ásott és a susnyást sunyi módon rá visszahajtó likban, úgyhogy vérezve bár, de törve nem, elértem célom.

Visszafelé haladva az időben, felrémlik még, hogy itt próbáltam ki az egyik első 100 forintos boltban vásárolt, neonrikítózöld bumerángomat. Ez azonban nagy valószínűség szerint konstrukciós hibás szériából származhatott, mert hozzám vissza soha nem jött, ellenben (tekintve, hogy lehettem akkor kb. 130 centi mély) szemmagasságban elhajítva állandó rettegésben tartottam a 10-15 méteres közelben tartózkodókat.

Amikor jött a nyár, és írtuk a táblára (na jó, nem mi, hanem Ari néni és Magdi néni) az ÁCIÓ, KÁCIÓ-t, szóval ekkoriban az óvoda vezetősége minden évben kitűzte a kirándulás időpontját: szerda reggel 8 óra. Természetesen mindenki izgatott volt a Nagy Utazás előtti estén, nem tudtuk, hogy a Tini Nindzsás/Barbies (a kapitalizmus szele már átfújt a Lajta innenső oldalára is) hátizsákunkba mit tömjünk: az anyu mindig mondta, hogy ennyit nem vihetek, mert a szendvicseknek nem lesz hely, erre persze mindig megsértődtem, hogy bezzeg a többieknek tuti megengednék, erre apu rögtön replikázott a mondattal, mely generációjában szállóigévé vált: "Engem nem érdekelnek a többiek." (Persze ha nem kaptam piros pontot valamilyen feladatra, akkor otthon rögtön megkérdezték, hogy "Na és a többiek?".)

Aztán mindig elérkezett a Nagy Nap. Anyuék még kómásan, a falon át is tisztán hallom a Kossuth Rádió reklámszignálját: "Ki nyer ma? Játék és muzsika 10 percben"-promó, de én, én már felöltözve, zoknit és bugyit egyedül felhúzva, Transzformerszes bézbólkalap a kézben, menjünk már! Blahán felszállás a Ganz villamosra, jaj de lassú, vajon a többiek ott lehetnek már? Megérkezés, büszkén tudomásul vevés, hogy az elsők között vagyunk, na nézd már, a Robi hozhatta a focilabdáját... Anyu, nem szeretlek!

Gyűlik a nép, irány az 56-os villamos... Lehet, hogy anno még nem ez volt a száma, most ez. Ari néni hangja száll az akkoriban 100%-ig plázamentes levegőben: A KÖVETKEZŐVEL MEGYÜNK! Izgatott sustorgás, anyu hagyjáááááál már, tömörülés, integetés... Búcsúzunk, pedig légvonalban nagy valószínűséggel senki sem lesz 8 kilométernél távolabb az őt nemző pár legalább egyik tagjától. Akkor is csak fél napig.

Zakatol, zörög, csattog a sárga hernyó, mi a lehető legtermészetesebben próbálunk viselkedni, mintha 4-5 évesen teljesen magától értetődő lenne a közlekedés.  Gyermekzsivajjal telített utazás ez, két természetesség között játsszuk a menőt, ki éri el a leszállásjelzőt (senki), ki hozott csipszet (mert az akkoriban még nagy dolog volt), kinek milyen Turbó rágó matricája papírja van ésatöbbi. Aztán megérkezünk a Hűvösvölgyi úti megállóba. Leszállás. Kevés autó, madarak, melyek nem galambok, ordibálás, Kisvasút távoli dudaszava idáig hallatszik, egy pesti gyereknek ez motiválóbb, mint a Lehel kürtje csatazajban. Mindjárt ott vagyunk! Gyaloglunk a számunkra hatalmas és beláthatatlan erdőjellegű valamiben, mígnem egyszercsak... Ott álltunk a szélén. A Nagyrét peremén. A Nagyrét nekem akkor valóban nagy volt, de nem csak nekem, mindannyiunknak: külön-külön és tömörülve is. NAGY. Ahány gyerek, annyifelé elfutás, hivatalos pesztráink agyvérzés és infarktus kapás, szemük 800 irányba szétállás: elszabadultunk!

Summa summarum, imádtam azt a helyet. Ezért is gondoltam egy nagyot, és kirándulni mentem az azt megérdemlő személlyel a hétvégén a Nagyrétre.  

A Moszkván manapság nem gyermekzsivaj hallatszik (miért is hallatszódna március első hétvégéjén?), hanem százééé a virág, az elem, a cigicigicigicigi, a parfüm, a seggen fütyülő lovacska. Etnikum az itt álldogálók nagy része, egy jobb razzia legalább 6 évet hozna nekik fejenként: elnyomom magamban az intolerancia és rasszizmus csíráját, haladok tova. Csak és kizárólag nyugdíjasokat látok, egyesével (patikából haza), kettesével (orvostól haza), többesével: panaszkórus light. Megérkeztünk a hűvösvölgyi végállomásra: a pár éve felújított parkoló és lépcsős rész teleszemetelve, széttagelve, szétbarmolva... Hát igen. De majd ott, ott majd jó lesz, a nosztalgia és a szép emlékek által előcsalt könnyek áztatják allpr arcom, á semmi baj, csak valami belement, nem kell zsepi... Törjük utunkat rendületlenül a Rétre vezető ösvényen, mely kerekesszékkel használhatatlan (lásd később), az út mellett pedig minden (MINDEN!) információs tábla, térkép, emlékmű lefújva, leverve.

De aztán hirtelenjében ott volt Ő. Hát így kezdődött.

A bevezető út; mi az erdő középső részét átszelő

ösvényen jöttünk, lásd a térképet

Ott álltam, és hirtelen több érzés is a hatalmába kerített. Először is: ez kisebb lett. Vagy én lettem nagyobb? Nem is tudom... Elszomorított, ami fogadott. Először is, meglepett, hogy a rét Nagykovácsi út felé eső oldalán lakókocsi-putriban lakik valaki. Vagy legalábbis erre asszociáltam a száradó ruhákból. Kicsit később kiderült, hogy legalább félhivatalos státuszban más is lakik ezen a második kerületi ingatlanon: erre tudtam csak gondolni, merthogy van villanymérő, hivatalosan lezárva, ahogy azt kell. Lásd alant, klikkre nagy lesz (tényleg nagy):

Talán gondnokok?

 

Meg kell hagyni, tényleg ritka az ilyen jó helyen fekvő ingatlan, hatalmas kerttel, jó megközelíthetőséggel. De mégis felmerül bennem a Tornóczky-kérdés: és akkor ezt így hogy? Természetesen nem csak ez érintett rosszul. Rosszul érintett a szétfújkált épület, az, hogy a rét jobb oldalán emelkedő dombot gyakorlatilag totálisan beépítették, rosszul érintett minden.

Büszkén hirdették, hogy akadálymentesítették a rét körül futó tanösvényeket: maguk a kőösvények valóban nem vetekszenek egy agility park bonyolultságával, de a fából készült felhajtók/drop-in boxok között van egy összefüggés: hogy ahová vezetnek, ott normális kerekesszékes nem fog boldogulni. Kár, hogy nem fényképeztem le, így hinnetek kell nekem: mint az Aréna Plaza melletti feltúrda, olyan nagyjából.

Sokat írtam, de hogy is van a mondás? Egy kép többet ér ezer szónál? Nos, ha ezernél nem is, biztos vagyok benne, hogy jobban mesélik a dolgot. Azért jó látni, hogy nem lesz teljesen az enyészeté, gondozzák, fejlesztik... De először helyre kellene hozni a mások által okozott kárt, és aztán fejleszteni. Persze, hogy ez így nem jó és nem így kellene lennie, de ha egyszer ez a helyzet... És remélem, egyszer letörik a keze azoknak, akik összerondították az én Rétemet.

Persze lehet, hogy ha verőfényes napsütésben mentem volna, akkor szebben láttam volna a helyzetet... De az egy mondatban két volna sosem szokott jót sugallni. Az is lehet, hogy a domb már évek óta be van építve, az is lehet, hogy tök hangulatos még mindig szép időben. De én szomorkásan ballagtam haza.

 

 

14 komment

Címkék: budapest száksz nagyrét volt egyszer


A bejegyzés trackback címe:

https://ilovebp.blog.hu/api/trackback/id/tr74375178

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Comandante en Jefe · http://local.blog.hu/ 2008.03.12. 12:45:58

ősszel voltam kint, akkor nem volt ennyire durva (meg mondjuk élet is volt)

BT.bt. 2008.03.12. 12:50:31

Én is pont nem olyan rég jártam arra "az azt megérdemlő személlyel":), és tényleg elszomorító így látni a helyet...lehet, hogy akkor is ilyen volt, csak nem vettük észre? remélem, hogy a mostani ovis generációnak is olyan nagy dolog ez, mint régen nekünk volt.
(Tetszettek a gyerekkori élmények-főleg a fogalmazás:)

jegeket_bérleteket 2008.03.12. 13:00:57

Nem tudom, mikor voltál óvodás / iskolás, de szinte biztos, hogy…
- 56-os volt a villamos
- Nem volt leszállásjelző
- A Ki nyer ma délutáni műsor (fél 1-kor kezdődött, talán még ma is)

jegeket_bérleteket 2008.03.12. 13:03:52

Ja, és a hűvösvölgyi ki h. Egyébként tetszik a cikk, bocs a kritikai megjegyzésekért.

glipmse 2008.03.12. 13:04:21

mi is osszel voltunk es mar akkor is nagyon durva volt... szomoru...

pikula · http://ilovebp.blog.hu 2008.03.12. 13:05:30

Udv,
akkor 3-bol ketto talalt: villamos szama talalt. Azt irtam, hogy reklamoztak a sajat musorukat (promo) ; a leszallasjelzovel kapcsolatban igazad lehet, osszefolynak mar az emlekek :]

adam182 2008.03.12. 13:25:58

jo stilusu cikk, grat

egy kis kotozkodes:

"kinek milyen Turbó Rágó matricája van ésatöbbi"

Turbó rágó sima kis papír volt. a Lutra Album volt a matricás!!:)

pikula · http://ilovebp.blog.hu 2008.03.12. 13:29:52

A kis h es a matrica/papir is jogos, koszi!

whitew0lf 2008.03.12. 13:45:33

És akkor még nem is indultál el Nagykovácsi irányába vagy a kilátó felé. Mindkét irányban "sátorozókba" botlasz. Szégyen.

k. 2008.03.12. 14:36:10

én tavaly ősz végén jártam ott, az embernek sírni támad kedve, pláne a képeid láttán.

én a nagyréten, gyereknapon ültem életemben először körhintán, egymás után kb ötször...és a mai napig megvan az a minősíthetetlenül ronda kagylós nyaklánc, amit zsákbamacskaként vettem egy osztálykiránduláson, 9 évesen.
sic transit gloria mundi.

ui. a gimiben azért megtanították, hogy a gólya nem kerepel, hanem kelepel? : D

sixxty 2008.03.19. 12:47:21

Mi hetente járunk ki, a sétautakat most kezdték el csinálni. Az egykori emlékműveket is elbontották egyik napról a másikra. Erről lehet pro és kontra is véleményt mondani.
De! A murvás kocsikkal elég sok kárt tettek a fűbe, konkréten mély árkok lettek a réten. És a kutyát rétre szaratni TILOS! táblát is fel kéne már találni, mert elég gáz már a Nagyréten is a kutyaszart törölgetni magunkról.
Ja, az ott lakó, ponyvaépületben lakókról, kikből a János hegy oldalában is van egy kevés még nem is beszéltem.

Balage85 2008.04.17. 14:11:30

Én is régen jrtam már erre. Akkor még működtek a bazárok a céllövölde, a horgász, és a körhinta. Most úgy látom már egészen más élet van, talán május 1-én lehet noisztaligázni kicsit :)
Azért látom megvannak még a bódék,c csak a szétesés széllén vannak már :)

Gáspár Endre 2008.11.11. 22:15:52

kicsit régi a post, de beleszólok. valami történik ott, de a neten nem találok semmit.
uszoda, buborékok - rekreáció a javából.
ki csinálja?

djdm · http://alterbp.blogspot.com/ 2010.01.20. 19:35:16

én is itt ültem először körhintán, és itt töltöttem kiskorom összes gyereknapját. csodálatos helyként élt tovább az emlékeimben, amíg kb 2 éve vissza nem tértem oda. sajnos ez már nem Nagyrét, csak egy rakás fű, meg szétbarmolt épület. az sem hiszem, hogy sokat segít a helyzeten, hogy a budapestiek nagyrésze soha nem is hallott a Nagyrét létezéséről, sőt, még én, aki 2 éves korom óta a környéken lakom, se vagyok benne biztos, hogy Hűvösvölgytől merre induljak gyalog, ha ott akarok kilyukadni, hiszen ha volt is valaha bármiféle tájékoztatás, már rég nincs ott.

persze lehet, hogy mára javult a helyzet, de ezt csak mentegetőzésből írom, hiszen biztos lehetek benne, hogy nem.