Nem elég, hogy a magyar internet második legolvasottabb blogjának a szerzője vagyok, akinek ingyen adják a Nógrádi Ropogóst a legtöbb budapesti kocsmában, pluszban minden nő megmutatja a bal mellét (szeretném jelezni, hogy boldog párkapcsolatban élek, légyszi estére csinálj hagymalevest, köszi), újabb és újabb sikerekre fájt a fogam.

Ezért is bocsátottam megint útjára világméretű mozgalmamat, ami annyira globálisnak bizonyult, hogy két perccel később már Móron is eksztázisba esett rajongók fényképeztek.

Akik régebb óta olvassák a Budapest Szákszot, azoknak talán rémlik, hogy Angliából is küldtek már Napirokkantot, ami teljesen jó, de hát mégsem olyan meglepő és mulatsággal teli, mint amikor kicsiny kis hazánkból érkezik fénykép sikeres üzletemberek kocsijainak szélvédője alatt megbúvó kék színű igazolványról.

Kaller nevűl olvasómtól (akinek tényleg elküldöm a matricákat) kaptam két fényképet, ezzel az az aláírással:

Szia!

A móri bornapokon fedeztem fel ezt a szegény tricsilliárdos mozgáskorlátozottat. Gondolom a beteg nagymamáját hozta ki egy csetényi kökénypálinkára.

kaller

Nem elég, hogy nyomorék, még be is baszik a legelső leendő alkalommal. Ez ám a magyar virtus!